A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer százmilliárdokat felemésztő gazdasági vállalkozás volt, az építkezés és a bősi vízlépcső működtetése nagy és visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott, és a következmények - napjainkig - mindkét országban kül- és belpolitikai problémák forrása. Mégis, mindezek ellenére, jogi és nemzetközi jogi szempontok voltak meghatározók az ügy döntő pillanataiban. Amikor alkalom volt választani alternatívák között, a közgazdasági, környezetvédelmi, sőt politikai megfontolások is háttérbe szorultak, döntést a "jog" elsődlegessége alapján hoztak. A "jog" azért válhatott meghatározó tényezővé, mert az 1977. évi vízlépcsőszerződést úgy írták, hogy módosításáról, vagy felbontásáról egyik ország se hozhasson önálló döntést.
Ezen az oldalon mindazon jogi normák olvashatók, melyekre a vízlépcsőügy és a hágai eljárás jogi lezáráskor a magyar félnek tekintettel kell lennie. | ||
![]() |
||
1978 - 1992
| ||
![]() |
||
1989 - 1995
| ||
![]() |
||
1997 - 2014
| ||
![]() |
||
1995 - 2000
| ||
![]() |
||
1977 - 2001
| ||
![]() |
||
1993 - 1998
|