A kormány novemberi határozatának megfelelően december 16-án megtartotta alakuló ülését a Hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokat koordináló tárcaközi bizottság. A bizottság elfogadta ügyrendjét, és határozat született arról is, hogy a széleskörű és folyamatos társadalmi egyeztetés érdekében létrehoznak egy tanácsadó testületet. E döntés előzménye az volt, hogy Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a tárcaközi bizottság megalakulása előtt három megbeszélésen találkozott a civil szervezetek, a tudományos élet és a parlamenti pártok képviselőivel, és kikérte véleményüket a teendőkkel kapcsolatban.

A kormányprogram értelmében a magyar Kormány nem épít vízlépcsőt. A 1122/2003. (XII. 11.) kormányhatározat nyomán a cél, hogy biztos szakmai alapokra kerüljön ez az immár másfél évtizede erősen átpolitizált kérdés. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter célja, hogy megszerezze a társadalom többségének bizalmát, világosan megfogalmazza a magyar álláspontot, amely megalapozza hazánk érdekeinek hatékony képviseletét a kétoldalú, illetve a nemzetközi tárgyalásokon.

A különböző vélemények megismerése érdekében Persányi Miklós már a tárcaközi bizottság megalakulása előtt találkozott az érintettekkel: a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel foglalkozó civil szervezetek, a tudományos élet és a négy parlamenti párt képviselőivel. A megbeszéléseken egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy az ország érdekeit nem szabad feláldozni a politikai csatározások oltárán.

A miniszter október 24-én találkozott a Duna Kör tagjaival: Droppa Györggyel és Rácz Tamással, Márkus Ferenccel, a WWF Magyarország igazgatójával, Lányi Andrással és Karátson Gáborral, a Védegylet képviselőivel, Farkas Istvánnal, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnökével, Lajtman Józseffel, a győri Reflextől, Hujber Zoltánnal a Magyarországi Környezetvédő Egyesülettől és Hajósy Adriennel a Magyar Környezetvédők Társaságától. A szakemberekkel folytatott megbeszélésen megjelent: Berczik Árpád biológus, Vida Gábor ökológus, Vajda György energetikus akadémikusok, továbbá Mayer István, Mikolits Sándor és László Ferenc vízügyi és vízminőség-védelmi szakemberek, Balogh András történész, Alexay Zoltán biológus és Fleischer Tamás közgazdász. Az egy héttel később tartott négypárti egyeztetésen részt vett Turi-Kovács Béla a FIDESZ, Orosz Sándor az MSZP és Balogh László az MDF országgyűlési képviselője, az SZDSZ-t a miniszter képviselte. Mindhárom megbeszélés konstruktív légkörben zajlott, és számos új kérdés merült fel. A résztvevők hangsúlyozták a folyamatos párbeszéd fontosságát is.

Az elhangzott javaslatok alapján Persányi Miklós kezdeményezésére a bizottság alakuló ülésén egy tanácsadó testület megalakításáról döntött. A tanácsadó testületbe a civil szervezetek és a tudomány reprezentánsain kívül meghívást kapnak az érintett területek országgyűlési képviselői, valamint a megyei közgyűlések elnökei is. A testület a tárcaközi bizottság munkájához nyújt majd segítséget, érvényre juttatva az érintett társadalmi csoportok, szakmai körök véleményét. A tárcaközi bizottság ugyancsak kezdeményezi az egyes szakterületek jeles képviselőinek részvételével tevékenykedő szakértői munkacsoportok létrehozását.

A tárcaközi bizottság feladata a különböző tárcák munkájának összehangolása. Tagjai a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a külügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az európai ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által megbízott személyek. A bizottság vezetését és titkári feladatait a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium látja el. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter kötelezettsége, hogy kormánymeghatalmazottat nevezzen ki a magyar-szlovák tárgyalások során a magyar küldöttség vezetésére. Személyéről a kormányhatározatban rögzített határidőig: január 15-ig születik döntés. Kiválasztásánál szerepet játszik, hogy rendelkezzen nemzetközi és államigazgatási tapasztalattal és jelentős környezetvédelmi ismeretekkel.

A hágai Nemzetközi Bíróság Dunával kapcsolatos döntéséből adódó külügyi és nemzetközi jogi feladatokat a külügyminiszter, illetőleg az általa kijelölt személy fogja ellátni. Szintén a külügyminiszter nevezi ki a hágai nemzetközi bíróság előtt folyó perben hazánkat képviselő személyt. E személyek a bizottság tanácskozási joggal rendelkező tagjai lesznek.

A bizottság a Hágai Nemzetközi Bíróság döntéséből fakadó bős-nagymarosi vízlépcső-rendszerrel összefüggő feladatokat tekintve előtérbe helyezi a szakmai megoldásokat, deklarálja tárgyalási készségünket mind a szlovák fél, mind a nemzetközi közvélemény előtt. Célja továbbá, hogy koncepciót dolgozzon ki az érintett területek infrastrukturális beruházásaira és a vízlépcsőrendszer miatt kialakult környezeti károk csökkentésére. Ebben a munkában szerepet kap az előbb kiemelt két tárcán kívül a gazdasági és közlekedési, a belügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a pénzügyi tárca, valamint az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal. A Szigetközi térség és Mosonyi-Duna rehabilitációjával összefüggő kérdések koordinációja a MEH feladata. Szükséges a Duna egészére kiterjedő egységes természetvédelmi koncepció kidolgozása, és fel kell készülni a szigetközi területeken kívüli dunai holtágak rehabilitációjára. A koncepció kidolgozásakor ökológiai megfontolások előtérbe helyezése mellett tekintettel kell lenni az Európai Unió Duna-hajózási terveire, és az így elérhető forrásokat célszerű felhasználni a rehabilitáció során.

A hágai bíróság döntésének végrehajtása, a vitás ügyek megnyugtató rendezése, különösen az uniós csatlakozással egy időben mind a magyar, mind a szlovák félnek érdeke. A tárcaközi bizottság munkája során figyelembe fogja venni, hogy az Európai Unió Víz Keretirányelve új helyzetet teremtett a bős-nagymarosi kérdésekkel kapcsolatban is. Szlovákia, és Magyarország leendő uniós tagországként kötelesek lesznek alkalmazni az irányelv útmutatásait és közös megoldásokat kidolgozni. A megegyezésre reményt ad, hogy a szlovák féllel más területeken évek óta hatékonyabb az együttműködés. 1999 óta működik a Magyar-Szlovák Környezetvédelmi és Természetvédelmi Együttműködési Vegyes Bizottság, amelynek kilenc munkacsoportja fogja össze többek között a környezeti elemek védelmével, a környezeti hatásvizsgálatokkal, a környezetbiztonsággal, a természetvédelemmel, a környezet-egészségüggyel kapcsolatos tevékenységet. Ennek keretében kiemelten kezelik és védik a határ menti természeti értékeket is. A közös vízgazdálkodási feladatok összehangolását a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság végzi, melynek legutóbbi ülésére novemberben került sor.

A Külügyminisztérium a Tárcaközi Bizottság megalakulásáról diplomáciai úton tájékoztatja majd a szlovák felet, egyúttal kezdeményezve a magyar-szlovák tárgyalások folytatását 2004 tavaszán.

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter vezetésével február 24-én a minisztérium székházában ülést tartott a hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatok végrehajtását koordináló Tárcaközi Bizottság.

A testület elfogadta idei munkaprogramját. Ebben a többi között szerepel, hogy tavasszal kihelyezett ülés keretében a helyszínen tájékozódik a Bizottság a jelenlegi helyzetről és a Szigetköz rehabilitációjának feladatairól, tanácskozva a térség önkormányzatainak képviselőivel is. A már meglévő és most készülő szakértői tanulmányok alapján a testület külön üléseken kívánja áttekinteni az ügy nemzetközi jogi vonatkozásait, illetve az ökológiai problémák lehetséges műszaki megoldásait. A Bizottság hangolja össze azokat az előkészítő munkálatokat is, amelyek eredményeként a Kormány idén ősszel dönthet majd a Duna és a térség rehabilitációs koncepciójáról.

Miként az ülésen elhangzott, a magyar küldöttség március végén Pozsonyban találkozik a szlovák féllel, hogy folytatódjék a két ország közötti tárgyalás-sorozat. Mint ismeretes, a magyar delegációt - a nem miniszteri szintű megbeszéléseken - Erdey György, a tárca helyettes államtitkára, kormánymeghatalmazott vezeti majd.

2004. március 23-án Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Pozsonyban tárgyalt Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterrel. Magyarország és Szlovákia még a két ország EU csatlakozásáig, május elsejéig alá kívánja írni a határvizekről szóló kétoldalú kormányközi egyezményt.

Az egyezmény sürgős ratifikálásának kérdésében a partnerek között teljes volt az egyetértés. Az egyezmény még a Csehszlovákiával aláírt, több évtizede elavult megállapodás helyébe fog lépni. Magyarország és Szlovákia környezetvédelmi miniszterei hasonlóképp sürgetőnek látják, hogy a határvizekre vonatkozó halászati jogokat szabályozó egyezményt is mielőbb aláírják.

A két miniszter számos egyéb környezetvédelmi kérdéssel is foglalkozott: megállapodtak a Szigetközre és Kis-Csallóközre kiterjedő közös tájvédelmi körzet (natúrpark) létrehozásának szándékában. Nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a tájvédelmi területek vízellátása az eredetihez hasonló módon valósulhasson meg. A miniszterek megegyeztek abban is, hogy össze kívánják hangolni a Natura 2000 hálózat kialakításának érdekében a két ország határ menti természetvédelmi szerveinek munkáját. A Felső-Tisza vidékén az ukránok és a románok bevonásával négyoldalú természetvédelmi együttműködést szeretnének kiépíteni, és elhatározták, hogy harmonizálják jogszabályfejlesztő munkájukat a hulladékgazdálkodás és a "hulladékimport" kérdéseiben.

A miniszterek nem foglalkoztak a bős-nagymarosi vízlépcső jogvitájában született hágai ítélet végrehajtásának elvi kérdéseivel. Ugyanis április 13-án ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a szakértői küldöttségek. Az uniós csatlakozás kiváló történelmi pillanat a tizenöt éve folyó jogvita befejezésére. A natúrpark kialakításához hasonló elmozdulások is segíthetik a nagyobb problémák feloldását. A magyar kormány nem kíván a Dunán alsó lépcsőt építeni, azonban a Szigetköz vízellátására és ökológiai rehabilitációjára mindenképpen megnyugtató megoldást kell találni.

A miniszterek a találkozó során közösen megtekintették a Dunacsúnynál egyoldalúan megépített szlovák C-variánst, valamint a mű központi objektumát, a bősi erőművet, és megismerkedtek a térség ártéri erdőinek állapotával is.

Magyarország és Szlovákia egyidejű csatlakozása az Európai Unióhoz új helyzetet teremt és új lehetőségeket nyit meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tárgyalások, illetve a megegyezés tekintetében. A többi között ezt hangsúlyozták a tudomány, a Duna védelmében elkötelezett zöld mozgalmak és az érintett önkormányzatok képviselőinek részvételével rendezett tanácskozáson, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban.

Persányi Miklós miniszter, a magyar tárgyalási álláspont kidolgozására hivatott tárcaközi bizottság elnöke kifejtette: azért hívta találkozóra a témakör jeles szakértőit, hogy az április 13-án hosszabb szünet után folytatódó kétoldalú megbeszélések előtt széles körben tájékozódjék, megismerhesse az érdemi véleményeket. Megerősítette, hogy a magyar küldöttség a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének maradéktalan végrehajtására, s ennek érdekében jóhiszemű, előfeltételek nélküli tárgyalásokra törekszik Szlovákiával. Az ítéletnek megfelelően ugyanakkor ez azt jelenti, hogy sem a bősi vízierőmű alatti folyószakaszon létesítendő második vízlépcső megvalósítása, sem pedig a dunacsúni duzzasztómű lebontása nem szerepelhet többé a napirenden, hiszen a bíróság ezt nem követelte meg az egyik vagy másik féltől.

A tanácskozás felszólalói egyetértettek abban, hogy a két ország EU-tagsága javítja a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő, kiegyensúlyozott megegyezés esélyeit. Az Unió Víz Keretirányelve, amely a természetes vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését írja elő, továbbá az élőhelyek védelmére vonatkozó irányelvek egyaránt szerepet játszhatnak az EU igen szigorú környezet- és természetvédelmi követelményeinek megfelelő megoldások megtalálásában.

Az ökológiai szakértők egybehangzó véleménye szerint a Szigetköz természeti állapotán csak az eddiginél nagyobb víztömeg átengedése segíthet. Nemcsak a mellékágakba, hanem a főmederbe is több vizet kell juttatni, annál is inkább mivel a folyó vízállása általában is a korábbinál alacsonyabb. Így a tárgyalások során az igazságosabb vízmegosztás rendszerének mielőbbi kialakítását mindenképpen indokolt a napirendre tűzni - mutattak rá a résztvevők. Ugyanakkor üdvözölték, hogy a szlovák vízügyi szervek a dunai ártér időközönkénti elárasztásával igyekeztek enyhíteni a helyzeten, nedvességet juttatva a folyó környéki vegetációnak. Hozzátették: a hullámtér elöntését a jövőben rendszeresen ismételni kellene. Azt is többen hangsúlyozták, hogy az ökológiai állapot romlása miatt a térségben keletkezett és ma is keletkező károk kompenzálására megfelelő megoldást szükséges találni. A szigetközi községek jelenlévő polgármesterei az eddiginél több segítséget, nagyobb állami szerepvállalást szorgalmaztak a szükséges rehabilitációs munkák elvégzése érdekében.

Ugyancsak sürgették a Szigetköz természeti védettségének kiterjesztését. Miként Persányi Miklós és Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hamarosan közös, a határon átnyúló natúrpark jöhet létre a Szigetköz és a Csallóköz egy részének területén; ez az EU-ban már meghonosodott védettségi forma lehetővé tesz majd uniós pályázati pénzekkel megvalósuló fejlesztéseket.

A miniszter megállapodott a megbeszélés résztvevőivel, hogy időről időre hasonló eszmecserék keretében kéri e szakértői kör véleményét a tárgyalások előmozdítása érdekében.

Dr. Persányi Miklós reményei szerint a kétéves szünetet megelőzően eredménytelenül elhúzódó szakértői tárgyalások a most elkezdődött új szakaszban "inkább előbb, mint utóbb" befejeződhetnek. Elmondta, hogy a jó megoldás és a kedvező megállapodás sokkal fontosabb, mint az, hogy a folyamat mielőbbi befejezésére törekedjenek a felek.

Pozsonyban 2004. április 13-án ültek ismét tárgyalóasztalhoz a szakértők, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében született hágai nemzetközi bírósági döntés végrehajtásáról tárgyaljanak. Dr. Persányi Miklós és Miklós László, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere jelenlétükkel jelképesen kívántak nyomatékot adni kormányaik megállapodást célzó törekvéseinek.

Dr. Persányi Miklós szerint a magyar érdek képviselete elsődleges, a magyar fél nem szívesen menne bele egy olyan megoldásba, amely ezeket bármi módon sértené. A környezetvédelmi miniszter ismét megerősítette, hogy a magyar tárgyalóküldöttség előfeltételek nélküli, jóhiszemű tárgyalási szándékkal, a hágai Nemzetközi Bíróság döntéséből indul ki és nem tartaná szerencsésnek, ha a döntésben rögzítettek ismét tárgyalóasztalra kerülnének.

Persányi szerint mindenképpen el kell érni, hogy Magyarország nagyobb vízmennyiséghez jusson, ami az unió környezetvédelmi normarendszerén belül talán ígéretesebbnek látszik, mint eddig. A miniszter szerint a két ország uniós csatlakozása könnyebbé teheti a megoldást.

A szlovák küldöttséget vezető kormánybiztos, Dominik Kocinger elmondta, hogy a továbbiakban is szakértői munkacsoportok szintjén tárgyalnak. Kifejtette, hogy Pozsony csak a szakértői egyeztetések sorozatának eredményétől teszi függővé, hogy a későbbiekben is ragaszkodni kíván-e a vízlépcső alsó duzzasztójának felépítéséhez. Véleménye szerint alsó duzzasztó megépítésénél jobb ötlettel a magyar fél még nem állt elő.

Erdey György helyettes államtitkár, kormánymeghatalmazott elmondta: örül, hogy a szlovák delegációban egyetértés mutatkozott az EU csatlakozás után előálló helyzet figyelembe vételével kapcsolatban, így alaposan megvizsgálják, hogy a hágai ítéleten és az egyéb nemzetközi dokumentumokon kívül milyen új elemek jöhetnek szóba az Európai Unió vizekkel összefüggő normarendszerének közös értelmezése nyomán.

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról folytatott megbeszélést Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kedden a tudomány, az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek képviselőivel. A dokumentumot előkészítő tárcaközi bizottság heteken belül eljuttatja álláspont-javaslatát a kormánynak.

A Medgyessy-kabinet tavaly év végi határozatának megfelelően heteken belül elkészül a bős-nagymarosi magyar tárgyalási álláspont alapjául szolgáló kormány-előterjesztés.

A javaslatokat összegző dokumentumot a feladatok végrehajtását koordináló tárcaközi bizottság készíti elő, ennek kapcsán egyeztetett Persányi Miklós, a testület elnöke kedden a tudomány és a civil szervezetek képviselőivel.

Mint ismeretes, hosszú szünet után, 2004. április 13-án kezdődtek újra a tárgyalások Szlovákiával a Hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntésének végrehajtásáról. A felek tavasszal – egyebek mellett – megállapodtak arról, hogy a tárgyalásaikat a korábban megkezdett szakértői szinten folytatják, közös gazdasági szakértői munkacsoportot állítanak fel, valamint megvizsgálják, hogy milyen lehetőségeket kínál az Európai Unió Víz Keretirányelve a környezeti kérdések megoldására.

A tárgyalások későbbi szakaszában képviselendő, széles társadalmi és tudományos alapokon nyugvó magyar álláspont kialakítása érdekében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezdeményezésére a tudományos műhelyek, a helyi önkormányzatok és az ügy iránt elkötelezett civil szervezetek képviselői írásban fogalmazták meg véleményüket, javaslataikat.

Ezekre és a nyár folyamán készült szakmai összefoglaló anyagokra alapozva készül az előterjesztés a kormányhatározatról, amelynek tervezetét az érintett minisztériumok képviselőiből álló tárcaközi bizottság 2004. szeptember 30-án vitatta meg.

A tervezet megfogalmazza a magyar-szlovák tárgyalásokon követendő alapelveket és álláspontot. Ezek között szerepel, hogy a magyar küldöttség a hágai ítélet maradéktalan végrehajtására, s ennek érdekében jóhiszemű, előfeltételek nélküli tárgyalásokra törekszik Szlovákiával. A hágai ítéletnek megfelelően ugyanakkor sem a bősi vízerőmű alatti folyószakaszon létesítendő második vízlépcső megvalósítását, sem pedig a dunacsúni duzzasztómű lebontását nem kívánja felvetni a tárgyalásokon.

További alapelv, hogy a szükséges műszaki beavatkozások a lehető legkisebb természetátalakító hatással járjanak.

Érvényesíteni kell, hogy a bősi vízlépcső üzemelése miatt csökkentett vízhozamú térségekben is a fenntartható környezeti állapotot biztosító elegendő vízhozam álljon rendelkezésre, és lehetőleg a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre.

Mindezeken túl törekedni kell olyan élőhelyek kialakítására, amelyek képesek a biológiai sokféleség megőrzésére és lehetővé teszik a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztést, a fenntartható hozam elveire épülő hasznosítást, ide értve a mezőgazdaságot, a halászatot, az erdő-, és vadgazdálkodást, valamint a turizmust.

Sarkalatos tárgyalási pont, hogy az ökológiai vagy tájvédelmi szempontból értékes területek kerüljenek természetvédelmi oltalom alá.

A tudósok és a civil szervezetek többsége a keddi megbeszéléseken alapvető elvárásként fogalmazta meg, hogy a Szigetközben a jelenleginél több vizet kell a Duna főágába juttatni, illetve helyre kell állítani a természetes vízdinamikát és meg kell teremteni a hullámtér rendszeres árvízi elárasztásának feltételeit. Jó néhányan hívták fel a figyelmet az EU Víz Keretirányelvének alkalmazására, mint a vita egyik fő rendező elvére. Szintén egyetértés mutatkozik abban, hogy a megoldandó problémák többsége a Pozsony–Szap közötti Duna szakaszon található.

A konzultációk során ugyanakkor kitűnt, hogy számos kérdésben eltér a hazai szakértők, civil szervezetek, illetve az érintett önkormányzatok álláspontja. Ilyen például a szigetközi rehabilitációhoz – egyébként a többség által elismerten – szükséges műszaki megoldások ügye.

Persányi Miklós a közeljövőben a négy parlamenti párt képviselőivel is megbeszélést folytat a kialakítandó magyar álláspontról.

A bősi vízlépcső által felvetett, Magyarország és Szlovákia közötti ellentétes álláspontok rendezéséről tartott megbeszélést Dominik Kocinger szlovák kormánymeghatalmazott és Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a dunai vízlépcső ügyének magyar kormánymegbízottja Győrött. A tárgyaláson a szakértői csoportok által összeállított megtárgyalandó kérdések elfogadása és a találkozók menetrendjének megállapítása szerepelt.

Erdey György elmondta: az idei évben szeretné sokkal intenzívebbé tenni a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy a szakértői egyeztetések eljussanak abba a stádiumba, hogy mind két fél számára elfogadható kompromisszumok születhessenek. Dominik Kocinger közölte: feltétel nélkül elfogadták a szakértők által összeállított anyagot az egyeztetésekről a hajózhatóság, az árammegosztás, és az árvízvédelem kérdésköreiről.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva a felek ismertették saját álláspontjaikat. A szlovák fél az árvízvédelem és hajózhatóság biztosítását említette prioritásként, amelyet szerintük a nagymarosi duzzasztó felépítése megoldana. Ám, ha a magyaroknak van más megoldási javaslata, készek tárgyalni róla. Erdey György szintén európai fontosságúnak ítélte meg a Duna hajózhatóságának ügyét, de a magyar delegációnak kötött a mandátuma, hiszen a decemberi kormányhatározat szerint ezt Magyarország alsó duzzasztómű megépítése nélkül is megvalósíthatónak tartja.

Erdey György és Dominik Kocinger sem tartotta egyelőre szükségesnek azt, hogy bizonyos kérdésekben újból nemzetközi bíróság elé vigyék az ügyet, de nem zárták ki annak lehetőségét, hogy az egyeztető tárgyalások során az Európai Unió szakértőit is bevonják a munkába.

A bős-nagymarosi vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos magyar-szlovák tárgyalások keretében szerdán Pozsonyban ülést tartott a Jogi Szakértői Munkacsoport. A két fél kormánymeghatalmazottai között korábban született megállapodásának megfelelően három munkacsoportban folynak a tárgyalások: a jogi szakértői mellett a folyamgazdálkodási, környezetvédelmi, hajózási és energetikai szakértői, valamint a gazdasági szakértői munkacsoportban.

A Jogi Szakértői Munkacsoport napirendjén a tárgyalások jogi kereteinek meghatározása szerepelt. A magyar álláspont szerint a felek között csak a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének és a vonatkozó nemzetközi jogi, valamint európai közösségi normáknak megfelelő műszaki és gazdasági megoldások képezhetik a végső megállapodás tárgyát.

Magyarországnak továbbra sem áll szándékában felépíteni a bős-nagymarosi vízlépcső alsó duzzasztóját, ellenben a szlovák félhez hasonlóan a hágai ítélet mielőbbi végrehajtásában érdekelt, egyéb kérdéseket azonban a felek még mindig ellentétesen ítélnek meg - derült ki a szakértői küldöttségek tárgyalássorozatának lezárulását követően ülésező magyar-szlovák tárcaközi bizottság pozsonyi megbeszélése után.

A felek között teljes az egyetértés az 1997-es hágai ítélet mielőbbi végrehajtását illetően, viszont eltérően ítélik meg azt, hogy az alsó duzzasztó nélkül miképpen oldhatók meg az érintett folyamszakasz hajózhatóságában fennálló problémák. Míg Pozsony a lehetséges megoldások környezeti hatásainak uniós szabványokhoz igazodó megfigyelését a Duna Pozsony és Budapest közti szakaszára akarja kiterjeszteni, addig a magyar fél a közös államhatárt alkotó rész hatásvizsgálatát, az elterelt Duna régi medrébe visszatérő pontjától, a Bős alatt fekvő Szaptól az Ipoly Szob fölötti torkolatáig terjedő szakasz hatásvizsgálatait tartja indokoltnak.

A magyar küldöttséget vezető Erdey György szerint a duzzasztáson kívül egyéb lehetőségek is kínálkoznak. Erdey jelezte: a magyar küldöttség a szlovák félnek csütörtökön átadta a "tematikai, módszertani és időrendi javaslatait rögzítő indítványát".

Ez "a közös környezeti hatásvizsgálat megindítását, az ítélet végrehajtását és az ennek elveit rögzítő kormányközi megállapodás szövegezésének megkezdését, nemkülönben pedig az Európai Unió joganyagának további vizsgálatát" szorgalmazza - fogalmazott a magyar küldöttségvezető.

Az MTI pozsonyi tudósítójának értesülése szerint Budapest már decemberben vagy a jövő év első heteiben kész megkezdeni a megállapodás szövegtervezetéről szóló egyeztető tárgyalásokat. Pozsony a csütörtöki tárgyaláson az jelezte, hogy a saját idevágó javaslatait két hónapon belül eljuttatja magyar partneréhez.

A küldöttségvezetők, Erdey György és Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos csütörtökön Pozsonyban a hosszú ideje folyó szakértői egyeztetések információs zárlatát feloldani látszó sajtótájékoztatón adtak számot az ügy pillanatnyi állásáról.

- Türelemmel várunk, hogy a magyar szakértők olyan megoldást dolgozzanak ki, amely a magyarországi duzzasztómű nélkül is teljesíti a bősi erőmű eredeti energiatermelési célkitűzéseit, illetve Pozsony és Budapest között a hajózási feltételek javítását - közölte Dominik Kocinger szlovák kormánymeghatalmazott sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatót a tárgyalás szünetében tartották Erdey György magyar kormánymeghatalmazottal közösen.

A szlovák küldöttség egy megállapodás-tervezetet adott át a magyar partnereknek, amely egyebek között rendelkezne az erőműrendszerre vonatkozó, a két ország közötti alapszerződés egyes kötelezettségeinek ideiglenes felfüggesztéséről, energiatermelési, hajózási, pénzügyi, elszámolási kérdésekről. A megállapodás-tervezet egyebek között foglalkozik a Pozsony-Budapest Duna-szakasz jogi, műszaki kérdéseivel, árvízvédelmi feladatokkal, a Bőssel szomszédos eredeti Duna-szakasz fenntartásával.

A magyar tárgyalódelegáció pedig Erdey György ismertetése szerint olyan javaslatot adott át, amely alapján a vitát az európai uniós irányelvek, elvárások szerint lehetne rendezni.

Dominik Kocinger szerint hosszabb időtávon megtalálhatók a közösen elfogadható megoldások. Csupán egy Pozsony-Budapest közötti részletes hatástanulmány öt évet vesz igénybe. Hangsúlyozta: a szlovákok mindenesetre az erőműrendszerre vonatkozó eredeti alapszerződést tartják érvényesnek. Azonban - fogalmazott - kénytelenek tudomásul venni, hogy Magyarország nem kíván tárgyalni az eredeti terv szerinti magyarországi vízlépcső felépítéséről. Türelemmel várják viszont, hogy valamilyen más tervet dolgozzon ki Magyarország.

Erdey György elmondta: az általuk átadott javaslat elsősorban az európai uniós Víz Keretirányelv szerint javasolja a vita megoldását. Meg kell akadályozni a vizek állapotának romlását, védelmet adva a vízi és a környező szárazföldi növény- és állatvilágnak. Továbbá elő kell segíteni a vizek fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos hasznosítását. A közösség természetvédelmi elvárásai mindkét országra vonatkoznak. De ugyanígy figyelembe kívánják venni az európai uniós közlekedési, illetve a megújuló energia felhasználására vonatkozó elvárásokat is. A magyar javaslat szerint viszont ez utóbbi kérdéseket a tagállamok saját hatáskörben döntik el. Erdey György továbbá hangsúlyozta, hogy a két javaslatot a magyar és a szlovák szakértők a következő hetekben tanulmányozzák, s azokra a jövő év januárjának végén, illetve február elején térnek vissza. Elmondta, a keddi tárgyaláson egyetértés mutatkozott egy stratégiai hatásvizsgálat szükségességében. Még eltérnek a vélemények van abban, hogy ez a magyar-szlovák közös Duna-szakaszra, vagy a Pozsony-Budapest közötti területre vonatkozzon-e. A magyar tárgyalócsoport az előbbi, a szlovák szakértők az utóbbi változatot tartják jobbnak.

Dominik Kocinger rámutatott: már jelenleg is közös monitorozást végeznek a bősi erőmű környezetében, és évente közös jelentést fogalmaznak meg róla. Véleménye szerint a monitorozás alapján elmondható, hogy az erőmű nincs kedvezőtlen hatással a természetre.

A Felek ismertették a 2006. december 19-i tárgyalások alkalmával átadott anyagokra készített és 2007. február 22-én kicserélt válaszaik tartalmát. A szlovák fél átadta a "Szlovák fél magyarázó álláspontja a 2006. december 19-én előterjesztett tervezethez" című anyagot.

A mai tárgyalások során a felek az alábbiakban állapodtak meg:

A felek megkezdték a vitát a szlovák fél 2006. decemberi megállapodás-tervezetéről és az arra válaszul készített magyar tervezetről. A szlovák fél vállalta, hogy a magyar választervezetről álláspontját 2007. május 24-ig megküldi a magyar félnek. A magyar fél a kézhezvételt követő két héten belül válaszol.

A felek rögzítik, hogy a 2007. március 7-i tárgyalás jegyzőkönyvének 6. pontja értelmében a magyar fél 2007. március 21-én átadta a szlovák fél részére a szlovák fél által az Európai Unió releváns jogi normáira vonatkozó összeállításra adott válaszával összefüggő álláspontját, amelyet a jelen jegyzőkönyv 4. sz. melléklete tartalmaz angol és magyar nyelven.

A 2007. március 7-i tárgyalás jegyzőkönyvének 4.c) pontja értelmében a szlovák fél a mai tárgyaláson átadta a magyar félnek a SEA tárgyára, tartalmára és metodikájára vonatkozó angol nyelvű javaslatát, amelyet a jelen jegyzőkönyv 5. sz. melléklete tartalmaz. A stratégiai hatásvizsgálat előkészítésére megalakult közös munkacsoport a szlovák javaslat birtokában haladéktalanul hozzálát a 2007. március 7-i tárgyalás jegyzőkönyvének 4.b) pontjában meghatározott javaslatának kidolgozásához, amelynek korábban megjelölt április végi határidejét a felek hat héttel meghosszabbították.

A Felek a mai tárgyalások során jóváhagyták azokat a közös szlovák-magyar stratégiai hatásvizsgálat előkészítésével foglalkozó szakértői munkacsoport tárgyalásain elért eredményeket, amelyeket a munkacsoport 2007. július 2-án sorra került tárgyalásáról készült jegyzőkönyv 5-11. pontjai tartalmaznak.

A kormányküldöttségek megállapodtak abban, hogy a stratégiai környezeti vizsgálat (SEA) Irányító Testülete (Steering Committee) hat tagból fog állni. Mindegyik fél kinevezi a testület társvezetőjét és két-két tagját, amelyek közül az egyik harmadik országbeli szakértő. A Testület működési szabályzatát a felek jogi szakértők bevonásával 2007. év végéig kidolgozzák és azt jóváhagyásra a Kormányküldöttségek elé terjesztik.

A szlovák és a magyar kormányküldöttség megállapodott a Duna Szap és Budapest közötti folyószakaszának az 1995. évi kormányközi Egyezmény esetében alkalmazott metodikai elveket alapul vevő monitorozásában. A SEA-t előkészítő szakértői munkacsoport kidolgozza a Szap és Budapest közötti folyamszakasz monitorozására vonatkozó alapszabályzat tervezetét, amelyet a kormányküldöttségek vezetői hagynak jóvá.

A kormányküldöttségek megállapodtak abban is, hogy a SEA elvégzéséhez szükséges háttéranyagok előkészítése érdekében a munkacsoport tagozatai a lehető legrövidebb időn belül kicserélik a jelenleg már meglévő adatokat. A kibővített monitorozáshoz szükséges adatokat az alapszabályzat szerint fogják kicserélni egymás között.

A felek megállapodtak abban, hogy a SEA végrehajtásához szükséges háttéranyagok előkészítését mindkét fél külön fogja végezni. Az eljárás összehangolását a háttéranyagok feldolgozása során, a SEA munkacsoportok vezetőinek folyamatos kapcsolattartása fogja biztosítani. Mindkét fél angol nyelvű tanulmányban fogja összefoglalni a háttéranyagokat, valamint a SEA tárgyát képező műszaki megoldási változatokat. A tanulmányok tartalmáról a kormányküldöttségek tájékoztatást kapnak.

A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást, hogy a SEA háttéranyagok előkészítését megkezdték.

A szlovák fél a 2007. május 3-i jegyzőkönyv értelmében 2007. május 24-én átadta "A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én született ítélete végrehajtásának módozataira vonatkozó szlovák és magyar megállapodás tervezet elemzésre, figyelembe véve a kormányküldöttség 2007. május 3-án Budapesten megvalósult tárgyalásait" című anyagot, amely a 4. sz. mellékletet képezi. A magyar fél 2007. szeptember 18-án átadta a szlovák félnek "A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tárgyalásai a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én meghozott ítélete végrehajtásának módozatairól. Észrevételek a szlovák fél által 2007. május 24-én átadott "elemzés"-re és az ahhoz csatolt (második) szlovák megállapodás-tervezetre" című dokumentumot, amely a jelen jegyzőkönyv 5. sz. mellékletét képezi, melyet a felek plenáris ülés keretében megvitatnak és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzítik.

Közös magyar-szlovák stratégiai környezeti vizsgálat indulhat a Bős-Nagymaros ügyben - a két bős-nagymarosi kormányküldöttség tárgyalt a Monostori Erődben

Elkezdődhet a magyar-szlovák közös stratégiai környezeti vizsgálat a legkorszerűbb környezeti követelmények figyelembe vételével a bős-nagymarosi beruházás céljaival összefüggő, a Duna közös hasznosítását szolgáló műszaki beavatkozásokkal kapcsolatban. Erről a két ország bős-nagymarosi kormányküldöttségének vezetői írtak alá megállapodást kedden a komáromi Monostori Erődben. E munka nyomán indulhat meg a környezeti problémák megoldása a Szigetközben, a Csallóközben és a bősnagymarosi projekt más érintett szakaszain. A környezeti vizsgálatot magyar, szlovák és nemzetközi szakértők végzik, az legkésőbb 2009 végére készül el.

A Dr. Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi és koordinációs szakállamtitkára, egyben a magyar kormányküldöttség vezetője, valamint Gabriel Jencik, a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségének vezetője által jegyzett megállapodás rögzíti a magyar-szlovák közös stratégiai környezeti vizsgálat menetét, az azt irányító testület feladatait, ügyrendjét és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges kiegészítő adatgyűjtés és adatcsere alapszabályait. Az irányító tanács két héten belül megkezdheti munkáját. A környezeti vizsgálatot magyar, szlovák és nemzetközi szakértők végzik, az legkésőbb 2009 végére készül el.

Magyarország és Szlovákia még 2006 októberében állapodott meg abban, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletével - mely a Duna közös hasznosítása során a beruházás céljainak eléréséhez a legkorszerűbb környezeti követelmények teljesülését írja elő - összefüggő műszaki megoldások kiválasztásának megkönnyítése érdekében közös stratégiai környezeti vizsgálatot készítenek elő. Az eljárásba a magyar és szlovák szakemberek mellett független, harmadik felet is bevonnak, hogy közösen határozzák meg az érintett Duna-szakaszokon a környezeti célokat és kiválasszák az azok elérésére hivatott lehetséges intézkedéseket, valamint környezeti szempontból értékeljék a folyó energetikai és hajózási hasznosítását szolgáló meglévő és lehetséges beavatkozásokat.

A stratégiai környezeti vizsgálat elvégzésének eredményeképpen környezeti rehabilitáció is indulhat a Szigetközben, a Csallóközben és a bős-nagymarosi beruházás más érintett szakaszain. A stratégiai vizsgálat lehetővé teszi azt is, hogy a folyónak az 1977. évi kétoldalú szerződésben meghatározott energetikai és hajózási hasznosítása a közösségi jogban deklarált környezeti célok figyelembe vételével történjék és elérhetővé válik az is, hogy a vizsgálat eredménye a 2009. december 22-ig elkészítendő Víz Keretirányelv Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervében, a közösen kijelölt környezeti célok elérését szolgáló intézkedések körébe illeszkedjen.

Magyarország és Szlovákia felfüggeszti a tárgyalásokat a Bős-Nagymaros vízerőmű ügyében 1997-ben hozott hágai nemzetközi bírósági ítélet végrehajtásáról szóló ideiglenes megállapodásról. Ebben állapodott meg a két ország kormányküldöttsége csütörtöki találkozóján Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák hírügynökség.

Az ideiglenes megállapodás megkötését Szlovákia javasolta 2006 decemberében. A cél az volt, hogy időt nyerjenek a bírósági döntés megvalósításához és jogi alapokra helyezzék a vízerőmű üzemeltetését az 1977-ben megkötött államközi szerződésből fakadó kötelezettségekkel összhangban.

A pozsonyi tárgyalásokon a magyar küldöttséget Erdei Görgy, a szlovákot Gabriel Jencík kormánybiztosok vezették.

Az ideiglenes megállapodásról szóló tárgyalások felfüggesztését mindkét fél ahhoz a feltételhez kötötte, hogy befejeződik a Duna kihasználásának stratégiai környezetvédelmi felmérése. Mindkét fél úgy véli, hogy ennek a felmérésnek a befejezése kiutat mutathat abból a zsákutcából, amelybe a felek az elmúlt években kerültek. Pozsony és Budapest megállapodtak abban, hogy ezt a kérdést egy külön tárgyaláson április végén újra megvitatják. Erre a tárgyalásra, amelyen nemzetközi szakértők is részt vesznek, Szlovákiában kerül sor.

A Felek a mai tárgyaláson a 2009. március 19-én Pozsonyban megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének 3. pontja szerint eljárva megbeszélést folytattak a hágai Nemzetközi Bíróság részére benyújtandó közös nyilatkozat tartalmáról. A magyar fél 2009. április 28-án megküldte a "Joint statement of the Agent of the Republic of Hungary and the Agent of the Slovak Republic on the state of affairs in the Case Concerning the Gabčíkovo-Nagymaros Project" megnevezésű javaslatát.

A szlovák fél előzetes véleményének és javaslatainak szóbeli ismertetése után a felek megegyeztek abban, hogy a szlovák fél kiegészítő szövegjavaslatát megküldi a magyar félnek 2009. május 15-ig. A Felek arra törekszenek, hogy a közös nyilatkozatot 2009. június 30-ig a hágai Nemzetközi Bíróság részére megküldjék.

A magyar fél vállalta, hogy 2009. december 23-ig átadja a szlovák félnek a "Background paper for the Strategic Environmental Assessment of the Danube section between the Sap and Ipel confluence. Draft Environmental Report for discussion with the Slovak Party" megnevezésű dokumentumot. A magyar fél vállalta továbbá, hogy 2010 januárjában átadja a szlovák félnek az Irányító Testület társelnökeinek 2009. márciusi 5-i pozsonyi találkozóján átadott előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány végleges változatát, valamint ezt követően a Duna Szap feletti szakasza környezeti rehabilitációjára vonatkozó Környezeti Jelentés magyar javaslatát.

A szlovák fél a mai napon átnyújtotta a "The standpoint of the governemental Delegation of the Slovak Republic on the Hungarian document named The Rehabilitation of the Szigetköz Reach of the Danube" című válaszát az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányra, amely a jelen jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képezi.

A Bős-Nagymarossal kapcsolatos munkaanyag semmilyen formában nem tekinthető sem a minisztérium, sem pedig a magyar kormány hivatalos álláspontjának. A független szakértők által készített tanulmány a Szigetköz vízpótlásának lehetséges műszaki megoldásait tárja a tárca döntéshozói elé, azt a jövő héten tárgyalja majd a tárca vezetői testülete. A szóba jövő megoldásokat a minisztérium szakmai és társadalmi vitára bocsátja majd, csak ezt követően alakítja ki a hivatalos magyar álláspontot, melynek célja a Szigetköz vízpótlása és ökológiai rehabilitációja. A munkaanyag előzetes kiküldése ügyében a miniszter a mai napon belső vizsgálatot indított.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a mai napon belső vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy Bős-Nagymarossal kapcsolatban a tárcánál ki és milyen felhatalmazás alapján juttatott el a szlovák félnek egy olyan köztes, külső szakértők által készített munkaanyagot, amelyet előzetesen nem tárgyalt a tárca vezetői testülete. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jövő hétre a miniszteri értekezlet napirendjére tűzte a Bős-Nagymarossal kapcsolatos szakértői jelentés megtárgyalását. Ezt követően a minisztérium széleskörű társadalmi vitára és szakmai egyeztetésre bocsátja a munkaanyagban szereplő lehetséges műszaki megoldásokat a Szigetköz vízpótlására. A zöldtárca a természetvédelmi szempontok gondos mérlegelésével alakítja majd ki a hivatalos magyar álláspontot, amelyet eljuttat a szlovák félnek.

A magyar-szlovák közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat előkészítését irányító testület a Bős-nagymarossal kapcsolatos jogvita rendezésére jött létre. A munkacsoportjában magyar és független nemzetközi szakértők vesznek részt. A mostani munkaanyagot egyébként ugyanaz a szakértői kör készítette, amelyben részt vett számos olyan személy, akiket annak idején az Orbán-kormány is felkért erre a feladatra.

A szóban forgó munkaanyag hat lehetséges műszaki megoldást ismertet a Szigetköz vízpótlására. Az egyik lehetőség a Duna vízhozamának növelése oly módon, hogy a szlovák fél a mindenkori vízhozam felét a közös főmederbe terelné. A több víz így természetes úton keletkező hordalékával képes lenne újra feltölteni a folyó medrét, és emelkedne a vízszint is. Egy másik verzió egy új, kanyargós ág építését javasolja az ártérben, amely több ponton keresztezi a Dunát, és így újra összekapcsolhatóvá válnának a korábban elkülönült, megemelkedő szintű vizek. A munkaanyag egy harmadik változata szerint - amelyet a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javasol - a főmeder vízszintjének megemelésére átmenetileg mobil fenékgátakat helyeznének el, így a vízszintek kiegyenlítődése után elbonthatóak lennének a Dunát elterelő műtárgyak, és a felduzzasztott Duna így magától folyna át a Szigetköz azon részeibe, ahol korábban természetes úton folyt. Egy további megoldás - melyet az ausztriai WWF javasolt - a Duna főmedrének szűkítése a főmeder anyagával, azaz a mederpartot "betolnák" a főmederbe. Egy másik szakértői javaslat szerint az optimális vízszint elérése a Duna régi főmedrének feltöltésével érhető el, a hordalék mellett egyéb anyagok felhasználásával, a vízszint így 3-4 métert emelkedne. Végül a lehetséges megoldások között szerepel a mederszélesítés olyan módja, amely szerint egyes pontokon a partvédő szerkezetek lebontásával a kanyarok külső ívén a folyó bemosná a talajt a mederbe. Így szélesülne a folyó medre és lassulna a folyása, hordalékréteg kialakulásával pár évtized alatt akár 2 métert is emelkedhetne a mederszint, és a Duna főmedre újra összekapcsolhatóvá válna a Szigetköz ágrendszerével.

A KvVM reagálása a 2010. március 6-án a Népszabadságban megjelent Bőssel kapcsolatos cikkre

A Szlovákiába kiküldött anyagot sem a tárcát vezető miniszter, sem az államtitkár nem ismerte. A miniszteri értekezlet nem tárgyalta az anyagot, de az még nincs is olyan státuszban, hogy ez szükséges lett volna. Nem megalapozott az újság azon állítása, miszerint az anyag egy hivatalos javaslat, hiszen ez csupán a stratégiai vizsgálat irányító testületének munkaközi anyaga, mely hat különböző változatot is tartalmaz a Szigetköz vízpótlásának megoldására.

Hétfőn mind az anyag kiküldésének szabályosságát, mind annak tartalmát a minisztérium ki fogja vizsgálni, a vizsgálat eredményét két héten belül nyilvánosságra fogja hozni. Amennyiben a szükséges társadalmi egyeztetés elmaradt, a tárca azt meg fogja tartani.