Láng István, a tudós, kimagasló eredményeket ért el a biológiai erőforrások környezetkímélő hasznosítása területén. Láng István, a tudományszervező, iskolák sokaságát teremtette meg az elmúlt fél évszázad során az agrokémia, az alkalmazkodó mezőgazdaság, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés interdiszciplináris területein.

Fontos szerepet játszott a 80-as évek elején a Balaton a vízminőség-szabályozási stratégiájának kidolgozásában és megvalósításában. Nevéhez fűződik az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó, nemzetközi mércével mérve is példátlan sikerű Vahava (Változás-hatás-válaszadás) projekt kezdeményezése és vezetése.

Mi úgy őrizzük emlékezetünkben, mint a Duna és a Szigetköz környezeti értékeinek védelmezőjét, tudósként és kutatásaink vezetőjeként.

Búcsúzóul álljon itt az MTA Szigetközi Munkacsoport tevékenységéről - a hágai ítélet tizedik évfordulóján rendezett konferencián - tartott előadása, és az MTA elnökének köszönete a Professzor úr áldozatos munkájáért.

A történet 1992. november 6-án kezdődött, nem sokkal az után, hogy a csehszlovák fél egyoldalúan elterelte a Dunát. A jelzett napon az Országgyűlés meghozta a 69/1992.(XI.6) számú határozatát. Ebben – többek között – felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát a Szigetközben végzendő ökológiai kutatások koordinálására, illetőleg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot az ökológiai alapelvű táj- és területfejlesztési tervek kidolgozására. Az OGY határozat azt is kimondta, hogy mindkettőnél vegyék figyelembe a helyi szakemberek tapasztalatait is.

Abban az időben Kosáry Domokos volt az Akadémia elnöke, én pedig a főtitkára. Környezetvédelemmel már korábban is foglalkoztam, így Kosáry elnök úr engem bízott meg egy létrehozandó tudományos munkacsoport vezetésével. Azóta végzem ezt a munkát.

A Szigetközi Munkacsoport tevékenységét a folyamatosság és a stabilitás jellemezte. Ennek érzékeltetésére azt tudom mondani, hogy amióta ez a testület működik, Magyarországnak hat miniszterelnöke és nyolc környezetvédelmi minisztere volt.

A munkacsoport monitoring jellegű méréseket végez a környezetvédelmi tárca finanszírozásával. Ezek az adatok kiegészítik az állami törzshálózat méréseit. Időnként a munkacsoport bekapcsolódik a Szigetközzel, mint térséggel, vagy az egész vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos egyéb tevékenységek vizsgálatába. Ilyen pl. a magyar-szlovák közös monitoring eredményeinek értékelése.

Útmutatóként pár évet visszaugorva, idézek a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből (1997. szeptember 25.):

"... a feleknek közösen újból tanulmányozniuk kell a bősi erőmű működésével kapcsolatos környezeti hatásokat. Különösen kielégítő megoldást kell találniuk a Duna régi medrébe és a folyó mindkét oldalán lévő mellékágakba bocsátandó vízmennyiséget illetően."

A munkacsoport tagjai monitoring jellegű méréseket végeztek. Ebben a munkában számos kutatóhely vett részt. Ezeket sorolom fel:
     - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet
     - MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet
     - MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet
     - MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás
     - ELTE Geofizikai Tanszék
     - ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
     - Erdészeti Tudományos Intézet
     - Magyar Állami Földtani Intézet
     - Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet
     - Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
     - Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára
     - Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani Tanszék
     - Nyugat-Magyarországi Egyetem Szigetközi Kutatóközpont
     - VITUKI Hidrológiai Intézet

Egyértelmű, hogy széles körű tudományos összefogás jött létre. A konkrét projekteket a környezetvédelmi tárca (neve többször változott) finanszírozta. A projektek pénzügyi támogatásának évi végösszege sajnos csökkenő tendenciát mutatott:

        év     millió forintban
      2003     112,5
      2004       97,5
      2005       68,0
      2006       75,0
      2007       58,0

Reméljük, hogy a következő évben ismét nagyobb lesz a támogatási összeg.

A Szigetköz környezeti állapotáról és a monitoring eredményeiről a környezetvédelmi tárcával közösen több nyilvános konferenciát és vitafórumot rendezett a Munkacsoport. Ezek jegyzéke a következő:
     - Budapest, MTA Székház, 1995. február 21.
     - Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, Kodály-terem, 1996. március 20.
     - Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum, 1997. február 5.
     - Budapest, MTA Székház, 1999. február 10.
     - Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2002. február 20-21.
     - Budapest, MTA Székház, 2003. április 14.
     - Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2004. február 20.
     - Budapest, MTA Székház, 2005. május 19.
     - Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2006. május 25-26.

A munkacsoport közreműködésével az alábbi fontosabb kiadványok készültek:

Szigetköz – környezettudományi kutatások, környezeti állapot, ökológiai követelmények,

Budapest, 1993, 145 oldal

Working Group Report,

Budapest, November 23, 1992, p.65

Assessment of Impacts of Gabcikovo Project and Recommendations for Strengthening of Monitoring System, Data Report,

Budapest, November 2, 1993, p.71

Report on Temporary Water Management Regime,

Bratislava, December, 1, 1993, p.71

Environmental Risks and Impact Associated with the Gabcikovo-Nagymaros Project,

Budapest, April, 1994, p.91

Ecological Conditions in the Szigetköz,

Budapest, 1996. p.102

Studies on the Environmental State of the Szigetköz after the Diversion of the Danube,

Budapest, 1997, p.131

A Szigetköz környezeti állapotáról,

Budapest, 1999, p.202

Mosonmagyaróvár, 25-26 May, 2006

Javaslat a Felső-Dunán kialakított monitoringrendszerek összehangolására,

Budapest, 2006 november, 75 oldal és 4 melléklet

A Szigetközről és a bős-nagymaros vízlépcsőrendszerről,

Budapest, 2007, p.47

A Munkacsoport részt vesz a szigetközi vízpótlás magyar-szlovák közös monitoring tevékenységében. Ezt a munkát magyar részről a KVVM koordinálja. Ennek eredményei a www.szigetkozi-monitoring.hu oldalon olvashatók.

A Munkacsoport közreműködik a környezetvédelmi tárca honlapjának fejlesztésében. A www.bosnagymaros.hu honlap környezeti információit a testület szakértői állítják össze.

A szigetközi vízpótlás magyar-szlovák közös monitoringja – kormányközi egyezmény alapján – 1995 óta működik. Az együttműködés rögzíti az egymásnak átadandó mérési adatok körét, az évente kidolgozott közös értékelések rendjét. A szlovák félnek átadott magyar adatcsoportok:
     - vízhozamok;
     - a felszíni vizek szintje;
     - a felszíni vizek minősége;
     - a felszín alatti vizek szintje;
     - a felszín alatti vizek minősége;
     - üledékvizsgálatok.

A munkacsoport az alábbi adatkört bocsátja rendelkezésre:
     - talajnedvesség;
     - erdészeti monitoring;
     - növénycönológia;
     - makrofitonok;
     - planktonrákok;
     - puhatestűek;
     - kérészek;
     - szitakötők.

A munkatársak részt vesznek az adatok közös értékelésében, az éves jelentések készítésében. 2006. május 25-26-án a környezetvédelmi tárcával közösen szervezett konferencián számoltak be a magyar és a szlovák kutatók és értékelték a közös monitoring 10 éves tevékenységét és eredményeit.

Az MTA Szigetközi Munkacsoport 15 éves tevékenységének főbb eredményeit a következő 3 pontban foglaljuk össze:
     1. Hosszú időn keresztül végeztek megfigyeléseket és rögzítették azokat az adatokat, amelyek nem szerepelnek a törzshálózati
         monitoring rendszerben.
     2. Az adatok hozzájárultak a magyar fél tárgyalási pozíciójának megalapozásához.
     3. Felhívták a politikusok figyelmét azokra a környezeti károkra, melyeket a Duna elterelése okozott.

Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy szükség van a munkacsoport eredményeinek széles körű és rendszeres értékelésére és a munka folytatására.