[ vissza a térképek tartalomjegyzékéhez ]

" ELŐSZÓ  A m. kir. földmívelésügyi ministerium 1898. évben 1970/V-1. számú intézvényében elrendelte a magyarországi Duna térképezését s a fölvételek végrehajtásával, a térképek elkészítésével a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztályát bízta meg, feladatává tevén: Dévénytől Ómoldováig a Duna helyszínrajzának, magassági viszonyainak és vízrajzának fölvételét abból a czélból, hogy mind a végrehajtott, mind a jövőben létesítendő szabályozó munkálatok hatásának, a rendes hajózóút kialakulásának megítéléséhez, nemkülönben a Dunavölgy árvédelme érdekében felmerülő feladatok elbírálásához illetőleg tervezéséhez szükséges alap rendelkezésre álljon. ... " (folytatás)

A jelen rajz a Pozsonytól Szapig tartó térképlapok összemásolásával készült.

A kép nagyítva (célszerűen elforgatva) is megtekinthető.


ELŐSZÓ

A m. kir. földmívelésügyi ministerium 1898. évben 1970/V-1. számú intézvényében elrendelte a magyarországi Duna térképezését s a fölvételek végrehajtásával, a térképek elkészítésével a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztályát bízta meg, feladatává tevén: Dévénytől Ómoldováig a Duna helyszínrajzának, magassági viszonyainak és vízrajzának fölvételét abból a czélból, hogy mind a végrehajtott, mind a jövőben létesítendő szabályozó munkálatok hatásának, a rendes hajózóút kialakulásának megítéléséhez, nemkülönben a Dunavölgy árvédelme érdekében felmerülő feladatok elbírálásához illetőleg tervezéséhez szükséges alap rendelkezésre álljon.

Az ómoldova-orsovai folyamszakasz sziklamedre jóformán változatlan lévén, ennek fölvétele szükségtelenné vált annyival is inkább, mert ezt a szakaszt a mult század utolsó évtizedében az Aldunai-Vaskapui-szabályozó m. kir. művezetőség fölvette, és az erre vonatkozó adatokat az Országos Vízépítési Igazgatóság a kiadandó térképében szintén feltünteti.

A Dunának nagyobb szabású, az országos kataszteri fölvételek keretébe is beilleszthető fölvétele a mult századból (1830-4 évekből) való úgynevezett Vásárhelyi-féle térképekben rendelkezésünkre áll ugyan, de ezek a térképek a folyam jelenlegi állapotát híven már nem tükrözhetik vissza, az időközben végbement természetes és mesterséges változások miatt s így azok ma már csak a mult állapot ismeretére és ezzel való összehasonlítások szempontjából nagy értékűek.

Az új térképekhez a külső felvételeket 1899-ben indítottuk meg, s 1908-ban fejeztük be. Fölvettük és kidolgoztuk a folyam medrének és hullámterének helyszínrajzát, hoszszelvényét és keresztszelvényeit.

Hogy ennek a nagyterjedelmű munkálatnak térképanyaga a gyakorlati élet számára mielőbb hozzáférhetővé legyen, a mutatkozó szükséghez képest az elkészített térképek sokszorosítása három szakaszban kerül kiadásra:

  Az I. szakasz: Dévénytől Budapestig
  a II. szakasz: Budapesttől Gombosig
  a III. szakasz: Gombostól Orsováig terjed.

Mindegyik szakasz helyszínrajzát háromféle mértékben készítettük el. Az egyik 2880-as mértékben nyilvántartás és részletes tervezetek czéljára, a másik 5000-es mértékű, a folyammérnöki hivatalok szolgálati czéljaira, a harmadik, a 25000-es szélesebb körben általános czélokra fog szolgálni. A kér utóbbi sokszorosítjuk és pedig a nagyobbik méretűt fekete, a kisebbiket pedig színes nyomásban.  ...

Ezt követte 1907. évben az I. dévény-budapesti folyamszakasz 5000-es mértékű helyszínrajz sokszorosításainak kiadása: 106 rajzlap, egy lapmutató és jelmagyarázó lappal és mellékletül szintén külön füzeetben a háromszögpontokra vonatkozó adatok.

Jelen kiadmányunkkal a Duna dévény-budapesti folyamszakaszának helyszínrajzi állapotáról és vízrajzi viszonyairól egységes műszaki műveletet bocsátunk a közönség használatára, a mely 23 rajzlapon tartalmazza 1:25000 mértékben a helyszínrajzot és egy jelmagyarázó lapot, és 12 rajzlapban 1:50000 hosszanti és 1:200 magassági mértékben a folyamszakasz részletes hosszanti szelvényét s hozzávaló jelmagyarázó lapot. A helyszínrajz közelebbi fölvilágosításra nem szorul.  ...

A folyam teljes hidrográfiai fölvételének feltüntetésére, még a keresztszelvény rajzokat is kellett volna csatolni, ezek közlését azonban költség kímélés szempontjából mellőzhetőnek véltük annál inkább, mert azok részletes ismerete csak különleges tanulmányhoz és a hivatalok tervezéseinek megbírálásához szükséges. De, hogy ebben a tekintetben legalább tájékoztató ismeretet nyujtsunk, közöljük a folyam dévény-budapesti szakaszának egynéhány jellemző keresztszelvényére vonatkozó közvetlen méréssel megállapított főbb vízrajzi adatokat. Nevezetesen:

Pozsonynál a közúti híd emésztő keresztszelvényében az 1899. évi IX/19. 7,70 m árvíznél    --    (1907. XI/4. +0,21 m kisvíznél)
  vízszínszélesség: 456 m    --    (277m)
  középmélység: 7,86 m    --    (2,88 m)
  terület: 3585 m2    --    (799 m2)
  középsebesség: 3,00 m    --    (1,06 m)
  a másodpercenként lefolyó víztömeg: 10872 m3    --    (849 m3)

Komáromnál a híd kétágú keresztszelvényében 1899. évi 6,69 m árvíznél a főágban    --    (1907. XI/11. +1,04 m kisvíznél)
  vízszínszélesség: 406 m    --    (388m)
  középmélység: 8,00 m    --    (3,24 m)
  terület: 3240 m2    --    (1257 m2)
  középsebesség: 2,17 m    --    (0,68 m)
  a másodpercenként lefolyó víztömeg: 7019 m3    --    (856 m3)

Nagymarosnál a 25. sz. nyilvántartó és emésztő keresztszelvényében 1903. évi V/7. 3,21 m középvíznél    --    (1907. XI/13: +0,97 m kisvíznél)
  vízszínszélesség: 533 m    --    (470m)
  középmélység: 5,39 m    --    (3,78 m)
  terület: 2872 m2    --    (1776 m2)
  középsebesség: 1,10 m    --    (0,53 m)
  a másodpercenként lefolyó víztömeg: 3161 m3    --    (944 m3)

Budapesten az Országház alatti emésztő keresztszelvényében 1897. évi VIII/8. 6,79 m árvíznél    --    (1907. XI/4. +0,44 m kisvíznél)
  vízszínszélesség: 394 m    --    (357m)
  középmélység: 9,95 m    --    (4,84 m)
  terület: 3921 m2    --    (1227 m2)
  középsebesség: 1,97 m    --    (0,55 m)
  a másodpercenként lefolyó víztömeg: 7703 m3    --    (941 m3)

Végül a mi a térképek pontosságát illeti, különösen rá kell mutatnunk arra, hogy azok az eredetieknek tökéletes hű másai, a mi főképpen az új sokszorosító eljárással volt elérhető, mely abban áll, hogy az eredeti rajzot fénymásolás útján közvetlenül alumínium-lemezre viszik át, melyről aztán a sokszorosítványokat kinyomatják.

A sokszorosító munka csinossága, tökéletessége a m. kir. állami nyomdát dícséri.

Budapesten, 1911. augusztus havában.

A m. kir. országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya


 a lap tetejére