" ELŐSZÓ A m. kir. földmívelésügyi ministerium 1898. évben 1970/V-1. számú intézvényében elrendelte a magyarországi Duna térképezését s a fölvételek végrehajtásával, a térképek elkészítésével a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztályát bízta meg, feladatává tevén: Dévénytől Ómoldováig a Duna helyszínrajzának, magassági viszonyainak és vízrajzának fölvételét abból a czélból, hogy mind a végrehajtott, mind a jövőben létesítendő szabályozó munkálatok hatásának, a rendes hajózóút kialakulásának megítéléséhez, nemkülönben a Dunavölgy árvédelme érdekében felmerülő feladatok elbírálásához illetőleg tervezéséhez szükséges alap rendelkezésre álljon. ... " (folytatás) A jelen rajz a Pozsonytól Szapig tartó térképlapok összemásolásával készült. A kép nagyítva (célszerűen elforgatva) is megtekinthető. |
ELŐSZÓ A m. kir. földmívelésügyi ministerium 1898. évben 1970/V-1. számú intézvényében elrendelte a magyarországi Duna térképezését s a fölvételek végrehajtásával, a térképek elkészítésével a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztályát bízta meg, feladatává tevén: Dévénytől Ómoldováig a Duna helyszínrajzának, magassági viszonyainak és vízrajzának fölvételét abból a czélból, hogy mind a végrehajtott, mind a jövőben létesítendő szabályozó munkálatok hatásának, a rendes hajózóút kialakulásának megítéléséhez, nemkülönben a Dunavölgy árvédelme érdekében felmerülő feladatok elbírálásához illetőleg tervezéséhez szükséges alap rendelkezésre álljon. Az ómoldova-orsovai folyamszakasz sziklamedre jóformán változatlan lévén, ennek fölvétele szükségtelenné vált annyival is inkább, mert ezt a szakaszt a mult század utolsó évtizedében az Aldunai-Vaskapui-szabályozó m. kir. művezetőség fölvette, és az erre vonatkozó adatokat az Országos Vízépítési Igazgatóság a kiadandó térképében szintén feltünteti. A Dunának nagyobb szabású, az országos kataszteri fölvételek keretébe is beilleszthető fölvétele a mult századból (1830-4 évekből) való úgynevezett Vásárhelyi-féle térképekben rendelkezésünkre áll ugyan, de ezek a térképek a folyam jelenlegi állapotát híven már nem tükrözhetik vissza, az időközben végbement természetes és mesterséges változások miatt s így azok ma már csak a mult állapot ismeretére és ezzel való összehasonlítások szempontjából nagy értékűek. Az új térképekhez a külső felvételeket 1899-ben indítottuk meg, s 1908-ban fejeztük be. Fölvettük és kidolgoztuk a folyam medrének és hullámterének helyszínrajzát, hoszszelvényét és keresztszelvényeit. Hogy ennek a nagyterjedelmű munkálatnak térképanyaga a gyakorlati élet számára mielőbb hozzáférhetővé legyen, a mutatkozó szükséghez képest az elkészített térképek sokszorosítása három szakaszban kerül kiadásra: Az I. szakasz: Dévénytől Budapestig
Mindegyik szakasz helyszínrajzát háromféle mértékben készítettük el. Az egyik 2880-as mértékben nyilvántartás és részletes tervezetek czéljára, a másik 5000-es mértékű, a folyammérnöki hivatalok szolgálati czéljaira, a harmadik, a 25000-es szélesebb körben általános czélokra fog szolgálni. A kér utóbbi sokszorosítjuk és pedig a nagyobbik méretűt fekete, a kisebbiket pedig színes nyomásban. ... Ezt követte 1907. évben az I. dévény-budapesti folyamszakasz 5000-es mértékű helyszínrajz sokszorosításainak kiadása: 106 rajzlap, egy lapmutató és jelmagyarázó lappal és mellékletül szintén külön füzeetben a háromszögpontokra vonatkozó adatok. Jelen kiadmányunkkal a Duna dévény-budapesti folyamszakaszának helyszínrajzi állapotáról és vízrajzi viszonyairól egységes műszaki műveletet bocsátunk a közönség használatára, a mely 23 rajzlapon tartalmazza 1:25000 mértékben a helyszínrajzot és egy jelmagyarázó lapot, és 12 rajzlapban 1:50000 hosszanti és 1:200 magassági mértékben a folyamszakasz részletes hosszanti szelvényét s hozzávaló jelmagyarázó lapot. A helyszínrajz közelebbi fölvilágosításra nem szorul. ... A folyam teljes hidrográfiai fölvételének feltüntetésére, még a keresztszelvény rajzokat is kellett volna csatolni, ezek közlését azonban költség kímélés szempontjából mellőzhetőnek véltük annál inkább, mert azok részletes ismerete csak különleges tanulmányhoz és a hivatalok tervezéseinek megbírálásához szükséges. De, hogy ebben a tekintetben legalább tájékoztató ismeretet nyujtsunk, közöljük a folyam dévény-budapesti szakaszának egynéhány jellemző keresztszelvényére vonatkozó közvetlen méréssel megállapított főbb vízrajzi adatokat. Nevezetesen: Pozsonynál a közúti híd emésztő keresztszelvényében az 1899. évi IX/19. 7,70 m árvíznél -- (1907. XI/4. +0,21 m kisvíznél)
Komáromnál a híd kétágú keresztszelvényében 1899. évi 6,69 m árvíznél a főágban -- (1907. XI/11. +1,04 m kisvíznél)
Nagymarosnál a 25. sz. nyilvántartó és emésztő keresztszelvényében 1903. évi V/7. 3,21 m középvíznél -- (1907. XI/13: +0,97 m kisvíznél)
Budapesten az Országház alatti emésztő keresztszelvényében 1897. évi VIII/8. 6,79 m árvíznél -- (1907. XI/4. +0,44 m kisvíznél)
Végül a mi a térképek pontosságát illeti, különösen rá kell mutatnunk arra, hogy azok az eredetieknek tökéletes hű másai, a mi főképpen az új sokszorosító eljárással volt elérhető, mely abban áll, hogy az eredeti rajzot fénymásolás útján közvetlenül alumínium-lemezre viszik át, melyről aztán a sokszorosítványokat kinyomatják. A sokszorosító munka csinossága, tökéletessége a m. kir. állami nyomdát dícséri. Budapesten, 1911. augusztus havában. A m. kir. országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztálya |