A vízlépcsőrendszer építéséről, illetve az építkezés leállítása utáni tervekről könyvtárnyi dokumentum született. Ennek ellenére, az építés terveinek nagy mennyiségű anyagában fölösleges keresni a környezeti hatásokról és a gazdaságosságról szóló értékelést. A vízlépcsőrendszer környezeti következményeinek vizsgálata az építkezés felfüggesztése után kezdődött, kárenyhítő beavatkozások tervezésére pedig csak a Duna elterelését követően került sor.
A jelen válogatás a beruházás és leállítása különböző korszakaira jellemző tervek, javaslatok és hatáselemzések áttekintését szolgálja.
Közös egyezményes terv, 1977
Részletek a tervből: a vízlépcsőrendszer célja és jelentősége, munkamegosztás és költségbecslés, műszaki tartalom.
Környezeti hatástanulmány, 1985
A Dunába a dunakiliti duzzasztóból 50 m³/s hozam bevezetését tervezték, az összes többi szigetközi vízfolyás a tározótó szivárgó csatornáján érkező vízből részesült volna: a Mosoni-Duna 7 m³/s, a hullámtéri ágak 35 m³/s, a mentett oldali medrek 10 m³/s hozammal.
WWF-Auen-Institut, Rastatt, 1989 augusztus
Az építkezés felfüggesztésekor a magyar kormány a WWF véleményét kérte a vitatott kérdésekről. A WWF szakértői vizsgálataikról készített jelentésükhöz állásfoglalást fűztek, melyben a nagymarosi építkezés elhagyását javasolták. Javasolták továbbá, hogy a többi létesítmény sorsáról csak a hiányzó földtani, hidrogeológiai és ökológiai vizsgálatok elvégzése után szülessen döntés.
Brüsszel-Budapest-Pozsony, 1993 december
A hágai eljárás keretében az EU bizottsága három oldalú szakértői bizottságot hozott létre (magyar tagja Vida Gábor), hogy vizsgálják a Duna vízmegosztásának környezeti következményeit különböző szcenáriók esetére. A bizottság munkájának eredményeit és javaslatát 1993. december 1-ején tette közzé.
A felszíni vizek és a talajvízszint változásának összefüggésével sok dolgozat foglalkozik. E tanulmányok alapján, a "Mi történne a talajvízzel, ha a Duna fele a saját medrében folyna?" címmel közzétett rövid anyag a talajvízszint várható alakulását mutatja be az EU ajánlás megvalósulása esetére.
  Az MTA Szigetközi Munkacsoportjának véleménye a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról, 1999
A tanulmányt a Dunai Kormánybiztos Titkársága felkérésre készítette az Ökoplan (Rácz Tamás) - DunaDrop (Droppa György) - Térterv (Mikolics Sándor) konzorcium. A tanulmányt - a kormányzati felkérésére - később többször is aktualizálták. Az utolsó, a 2009-ben készült "Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány - A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja" letölthető a www.bosnagymaros.hu honlapról.
  Vida Gábor akadémikus véleménye a "Duna hatáselemzési vizsgálatok" című tanulmányról, 1999