-  a Duna vizének megosztása

A vízmegosztás ábrája - a pozsonyi mérce alapján - a Duna teljes vízhozamának havi átlagait és - a rajkai mérce alapján - a szigetközi szakaszra engedett hozam havi átlagait tünteti fel 1991. január 1. és 2019. május 4. között.

A Duna elterelése óta eltelt időben a pozsonyi mércénél a vízhozam átlaga 2040 m³/s, a rajkai mércénél 420 m³/s volt, ez a teljes hozam 20 százaléka.  Az eltelt 9683 nap alatt a Dunán 1708 milliárd (1,7 billió) köbméter víz folyt le, amelyből a Duna szigetközi szakaszára csak 351 milliárd köbméter jutott, mert a szlovák fél 1357 milliárd köbméter vizet terelt a bősi erőműre.

-  a Duna vízjárása

Az ábrák az 1991. január 1. - 2019. május 4. időszakra mutatják a vízhozam, a vízszint és az átlagsebesség alakulását.

A dunaremetei mércét 2011. április 1. és szeptember 5. között nem olvasták le. Erre az időszakra a doborgazi és a bősi mérce alapján becsült értékeket szerepeltetünk az adatbázisban. A becslésnél figyelembe vettük a mércék közti a távolság miatt szükséges korrekciót is. A becslés jóságát a 2010. évi adatokon ellenőriztük: a mért és számított mérceadat eltérésének maximuma 5 cm.

-  a hullámtér elárasztása

A szigetközi hullámtéri ligeterdő megmaradásához szükség lenne a természetes állapotban szokásos - évente olykor többször is előforduló - árvízi elöntésre. A Duna elterelése óta - néhány napot leszámítva - ez a jelenség nem valósulhatott meg.

-  vízpótlás

1995. április 21-én magyar-szlovák megállapodás született "ideiglenes műszaki intézkedésekről". Az egyezmény értelmében a magyar fél fenékküszöböt épített Dunakilitinél, a szlovák fél a szigetközi hullámtér vízellátására éves átlagban a vízhozam 20 százalékát engedi a Dunába a dunacsúnyi gáton. Az vízpótlás ábrái a szerződés szerinti vízmennyiség időbeli alakulását mutatják.

-  a talajvíz-szivárgás változása   (Tóth György - Horváth István, 1997)

Az ábra egy Dunakiliti fölötti szelvényben mutatja a talajvíz mozgásának változását az 1992 - 1996 közötti időszakra.

Természetes állapotban a talajvíz utánpótlását a Dunából történő intenzív kiszivárgás biztosította. A Duna elterelése után a szivárgás iránya megfordult, a Duna azóta megcsapolja a talajvizet. A dunakiliti fenékküszöb megépítése óta a Szigetköz belsejébe irányuló szivárgás intenzívebbé vált.

-  a Duna medrének változása   (Rákóczi László - Sass Jenő, 2001)

Az ábra három, száz méterenként végzett mederszelvényezés eredményeit hasonlítja össze. A felmérések évei: 1992 (közvetlenül a Duna elterelése előtt), 1996 és 2001.

A Duna elterelése a szigetközi szakaszon és a szapi torkolat alatt a mederanyag méter nagyságrendú átrendeződését okozta.  A dunacsúnyi gát alatt és a szapi torkolat fölötti szakaszon töltődés, a torkolat alatt jelentős kimosódás a jellemző.

-  A szigetközi talajvíz változásának értékelése ökológiai szempontból

-  A vízpótlás hatása